új
ハンガリー語
発音
- IPA(?): /ˈuːj/
音声 (ファイル)
語源
フィンウゴル祖語 *wuďe「新しい」 より。
形容詞
új (比較級 újabb, 最上級 legújabb)
格変化
| 語形変化 (語幹: -a-, 母音調和: 後舌) | ||
|---|---|---|
| 単数 | 複数 | |
| 主格 | új | újak |
| 対格 | újat | újakat |
| 与格 | újnak | újaknak |
| 具格 | újjal | újakkal |
| 因格 | újért | újakért |
| 変格 | újjá | újakká |
| 到格 | újig | újakig |
| 様格(ként) | újként | újakként |
| 様格(ul) | — | — |
| 内格 | újban | újakban |
| 上格 | újon | újakon |
| 接格 | újnál | újaknál |
| 入格 | újba | újakba |
| 着格 | újra | újakra |
| 向格 | újhoz | újakhoz |
| 出格 | újból | újakból |
| 離格 | újról | újakról |
| 奪格 | újtól | újaktól |
| 非限定的 所有形単数 |
újé | újaké |
| 非限定的 所有形複数 |
újéi | újakéi |
派生語
複合語
成句
参考文献
- új in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (’The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language’). ブダペスト: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. 第5版, 1992: →ISBN